Családgondozás, esetkezelés

Az ellátás alapelve(i)

A családgondozás során segítőink a Szociális Munka Etikai Kódex-ében és a Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltakat tartják szem előtt.

Az ellátás szakmai célja

A segítségnyújtás során abban támogatjuk az ügyfelet, hogy környezetével olyan kapcsolatot tudjon kialakítani, amely elősegíti szükségleteinek kielégítését, jólétét és megelégedettségét. Képessé váljon önálló életvitelre és érdekeinek képviseletére. Az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő, veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került családok, személyek professzionális segítése, támogatása.

Az ellátás igénybevétele

A családsegítő szolgálat az ellátási területén élő lakosok számára – az ő kérésükre (önkéntes) - nyújt szociális szolgáltatásokat.

A családsegítő szolgáltatás igénybevétele ingyenes.

Kiskorú személyre az általános segítő szolgáltatás akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása az általános segítő szolgáltatás keretében indult; ha a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

Az ellátás módja, a tevékenységek lebontása az ellátás egyes szakaszainak megfelelően

• Első interjú
  • Anamnézis
  • Probléma meghatározása
  • Cél meghatározása
  • Szerződéskötés
• Adatgyűjtés
  • Motívációk, lehetőségek, készségek felmérése
  • A kialakult helyzetre ható tényezők meghatározása
  • Erőforrások, segítők-támaszok felkutatása, meghatározása
• Cselekvési terv elkészítése
  • Alternatívák kimenetelének számbavétele
  • Akadályozó tényezők számbavétele
• Cselekvés
  • Terv végrehajtása
  • Befejezés, értékelés

A szolgáltatáshoz kapcsolódó alapfogalmak

• Kliens, ügyfél: A segítséget kérő. A munka során minden családtagnak van jelentősége, még a távolmaradóknak is.
  
  
• Család: Az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. (Sztv.)
  
  
• Esetgazda: Az a segítő (családgondozó), aki a legtöbb információval rendelkezik az esetet illetően, ő az, aki kontrollálja a szereplők (más segítők is) tevékenységét, vállalt feladataikat és eredményeiket. Rendszeres kapcsolatban áll a segítséget kérővel, szükség szerint annak családjával (környezetével).
  
  
• Rendszerszemléletű családgondozás: Munkatársaink a családot rendszernek tekintik, egységes egészként kezelik. A felmerülő tüneteket, ennek függvényében vizsgálják.
  
  
• Környezeti rendszerek: Az a közeg, amelyben az ügyfél él. Környezetének felmérésekor fontos megvizsgálni, hogy melyek azok a szolgáltatások, lehetőségek, amelyeket ő maga el tud érni vagy igénybe tud venni. Ez lehet információ, infrastruktúra, anyagi javak, lakhatás, élelmezés, munkakörülmények vagy valamilyen intézmény által nyújtott szolgáltatás.
  
  
• Természetes támaszok: Az ügyfél személyes hálózata, melynek tagjai (házastárs, családtagok, barátok, rokonok stb.) támaszt és biztonságot nyújtanak számára. Ahol elfogadják, meghallgatják, ahová kötődik, ahol segítik, támogatják stb. Nekik döntő szerepük van abban, hogy az ügyfél milyen módon küzd meg az aktuális élethelyzetével.
  
  
• Első interjú: Első találkozás az ügyféllel. A családgondozó feladata, hogy megnyilvánulásaival, kérdéseivel, visszajelzéseivel megteremtse az ügyfél számára azt a biztonságérzetet, ami által létrejöhet egy bizalmon alapuló szoros együttműködés a felderített probléma megoldására.
  
  
• Együttműködési szerződés: Az a dokumentum, amelyben rögzítésre kerül, az ügyfél és a családgondozó által közösen megfogalmazott probléma, és a megoldáshoz szükséges feladatvállalások sorozata. Továbbá szerepelnek benne az ügyfél személyes adatai, és a családgondozó elérhetősége. Az aláírt dokumentumból mindkét fél kap egy példányt.
  
  
• Esetnapló: Esetnaplót kell minden olyan esetben vezetni, amikor a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán nem zárható le. Az esetnapló vezetése kötelező (1/2000 SzCsM rendelet). Tartalmazza, az ügyfél személyes adatait, a probléma meghatározását, az erőforrások feltárását, a környezet leírását, a gondozási (cselekvési) tervet, a megállapodásokat és az intézkedéseket.
  
  
• Segítő beszélgetés: A segítségnyújtás egyik módszere. Lényege az aktív hallgatás, az aktív figyelem. Reakcióinkkal, - többnyire - nyitott kérdéseinkkel segítjük partnerünket gondolatainak rendezésében, összefoglalásában, fogalmak tisztázásában, visszacsatolásban. Ilyen módon lehetőség nyílik arra, hogy beszélgetőtársunk működésbe hozza saját erejét és képes legyen problémájának megoldására.
  
  
• Információadás: Az ügyfél által kért információ megadása vagy felkutatása; az ügyfél által nem kért, de az esetkezeléshez szükséges információ biztosítása.
  
  
• Tanácsadás: Az ügyfél kérésére történő tanácsadás illetve a megoldási lehetőségek és azok következményeinek feltárása. Az alternatívák közül történő választás, mindig az ügyfél választása, amelyet a segítő tiszteletben tart.
  
  
• Továbbirányítás: Az első interjú vagy a gondozási folyamat során később is előállhat olyan helyzet, hogy valamely probléma vagy részfeladat megoldásában a családsegítő szolgálat (a segítő) nem kompetens, így az ügyfelet egy másik (kompetens) szakemberhez irányítjuk. Ilyen esetben pontos információkkal látjuk el az ügyfelet, kérésére értesítjük a fogadó szervet érkezéséről. Ügyintézés: Az ügyfél érdekében, az ő megbízásából más intézménynél folytatott ügyintézés, megkeresés; ügyének vitele.
  
  
• Családlátogatás: Az egyén illetve a család felkeresése lakókörnyezetükben, otthonukban környezettanulmány, ügyintézés vagy segítőbeszélgetés stb. céljából.